Iskolánk története

Az első községi iskolaépületről 1781-ből van hírünk. A templomtéren
            állt és nádfedeles parasztház jellege volt. Mindössze egy
            tanteremből állt. A katolikus plébánia megalakításával egy időben
            kezdődött benne a tanítás az újratelepült faluban, fél évszázaddal a
            mostani falu újkori megalakulása után. Az I. Canonica Visitatio az
            itt szolgáltaba lépett első tanító - ludi magister - viszonyait
            rendezi. Táby Ferencnek hívták, és az ő visszaemlékezése szerint
            1742-re tehető a helyi oktatás kezdete, de akkor még nem oktatás
            céljára emelt épületben.

            Az első iskolában 1828-ig tanítottak. A XIX. század végén a községi
            erőből megépített új öt tantermes iskoláig háromtanítós volt a helyi
            oktatási rendszer. 1898. július 22-én tették le ennek az
            iskolaépületnek az alapkövét. Az épület alapjában talált "Emlék
            okmány" szerint 23.348 akkori Ft-ba került az épület, és sok helyi
            adakozó segítette az építési munkálatokat, amellyel a már régóta
            düledező nádtetős, háromtermes iskolarészt váltotta ki a község. Ez
            az iskola egészen a XX. század utolsó évtizedének kezdetéig
            szolgálta az oktatás ügyét. A külterületi részek is iskolákat kaptak
            és működtettek az 1900-as évek első harmadától
            (külsőmezei-jegesi-pokoltanyai iskolák).

            A belterületi oktatás 1915-ben új, két tantermes, szolgálati
            lakással is ellátott iskolai épülettel gazdagodott az állami
            működtetésű oktatás számára, míg a központi épületben a községi és
            az egyházi fenntartású iskola működött. Az épületet Lechner Lóránd
            tervezte és szecessziós alpesi stílusa szokatlan és eltűnő formát
            jelent még ma is.

            Az államosítás utáni időszakban (Györgyén ez 1950. január 21-én
            történt meg hivatalosan), a nyolc évfolyamos oktatás helyigénye
            miatt a takaréktár épületéből 3 tantermet alakítottak ki, s ezzel a
            központi iskola nyolc tanteremmel rendelkezett immár.A tanítás két
            műszakban folyt úgy, hogy heti váltásban délelőtt, vagy délután
            jöttek iskolába az alsó ill. a felső tagozatos tanulók.Az 50-es
            években a tanulólétszám meghaladta az 500 főt. Nagyon sok állami
            gondozott gyermek talált gondoskodó nevelőszülőkre községünkben,
            volt időszak, amikor közel 10%-kal gyarapították az iskola
            tanulólétszámát.

            A hatvanas évtized elején napközi otthon kezdte meg működését egy, a
            község által megvásárolt családi házban, 100 gyereknek téve lehetővé
            az egész napos iskola nyújtotta előnyöket. (Ezt az épületet
            bővítette 2 új napközis foglalkoztató teremmel és melegítő konyhával
            a község 1978-ban, s ezzel a napközis foglalkoztatás teljesen önnáló
            helyszínt és épületegyüttest kapott, amely egy évtizedig, az új
            iskola átadásáig szolgálta az oktató munkát.) Ebben az időszakban
            kapta meg az iskola a lehetőséget arra, hogy a kastélykert egy
            csendes részén sportpályát alakítson ki. Azóta is itt vannak az
            iskola testnevelés és a tanulói sporttevékenység szabadtéri pályái,
            amelyeket 1985-ben strandmedencékkel bővítettek, majd táborozási
            lehetőséget is nyújtott és nyújt ma is a közben szabadidő parkká
            nyilvánított ligetes szép terület. Iskolánk híres volt a 60-70-es
            évtizedben a mintaszerűen gondozott és szokatlanul nagy területtel
            rendelkező mezőgazdasági gyakorló kertjéről.

            Az ebben az időszakban létesített négy tanítói szolgálati lakás
            nagyban segítette a helyi oktatás szakmai színvonalát azzal, hogy
            tanítók és szaktanárok tucatjainak adott lehetőséget a györgyei
            működésre. Azóta szinte teljes és megbízható a helyi oktatás
            személyi-szakmai ellátottsága. A hatvanas évtized végén szintén
            helyi erőből és elismerésre méltó összefogással egy 10x20 méteres
            tornaterem épült öltözőkkel és nevelői szobával. Ez a terem egy
            évtizedig a község kulturális életének színtere is lett a
            sporttevékenység kiszolgálása mellett. Mindez abban az időben a
            pedagógusok aktív közéleti szerepét is jelentette.

            Az egyműszakos tanítás helyi bevezetését az 1975-ben a takaréktár
            épülete helyén 1,5 millió Ft-ért létesített és átadott új 10
            tantermes iskolaépület tette lehetővé. Ez az iskolai
            feltételrendszer nyújtott lehetőséget a helyi zeneoktatás
            kezdeteinek is, míg lehetővé vált a helyi zeneiskola önálló léte
            1975-ben. Iskolánk minden ötödik tanulója (65 fő) azóta is
            zeneiskolai tanulmányokat folytat.

            A központi iskolaépület gyorsan romló állaga sürgős és felelős
            döntést kívánt a nyolcvanas évek közepének községi vezetésétől.
            Varró István tanácselnök megterveztette az új épületet,
            előteremtette az anyagi fedezetet, megszervezte a helyi
            munkálatokat, megnyerte a falu népének segítő szándékát, így 1988
            szeptemberében a 10 tantermes iskolarész mellé egy új, 12 tantermes
            iskolaépület került az oktatási szükségletek minden
            infrastrukturális kellékével.

            14 millió Ft-ba került, de a rengeteg helyi munka értékével együtt
            az átadás idején több, mint 30 millió Ft-ra becsülték.

            Jelenleg is ebben folyik a györgyei gyerekek oktatása 26
            pedagógussal és 5 fős kisegítő személyzettel. A 2003. esztendő is
            emlékezetes lesz, hiszen elkezdődik a mintegy 80 m hosszú épület
            tetővel való ellátása, amely szép tereket nyújt majd az iskolai
            működés új, korszerű igényeinek szolgálatára.

            A jelenlegi tanulólétszám 325 fő. A nyolc évfolyam 16 osztályának
            létszámátlaga 20 fő.

            A tanulók az angol, a német és az olasz nyelv tanulását
            választhatják. Iskolánk rendszeres kapcsolatban áll olasz és svájci
            testvérvárosaink iskoláival, rendszeresen fogadunk olasz és svájci
            diákcsoportokat és tanárokat, illetve rendszeresen küldünk olasz és
            svájci iskolai látogatásra györgyei tanulócsoportokat.

            Intézményünkben az integrált oktatás feltételei megteremtődtek, s
            mintegy 50 tanulónk veszi most igénybe ezt a szolgáltatást. Mivel
            minden nevelőnk helyben lakik, s területünk szinte változatlan
            összetételben dolgozik két évtized óta, rengeteg tapasztalat, kedves
            hagyományok, a szülők és a falu mélységes ismerete teszi
            biztonságossá, nyugodttá és eredményessé iskolánk munkáját. Régi jó
            tanítóink, tanáraink emléke pedig immár legendává magasztosulva
            kíséri a helyi emberek hétköznapjait és ad vigasztaló példát
            pedagógusainknak.

            Az iskola igazgatói az államosítás óta
            1950-51: Kovács József
            1951-52: Kovács László
            1953-55: Molnár László
            1956: Pál László
            1957: Faragó Béla
            1958-60: Józsa István
            1960-68: Faragó Béla
            1968-69: Miskolczi István
            1970: Faragó Béla
            1970-75: Bihari József
            1975- : Nagy Zoltán